Kristályokkal a testi-lelki egészségért

A kövek égiekkel összekapcsolt energiája az, ami miatt talizmánt, függőt, ingát, sőt, királyi ékszereket is készítettek, illetve készítenek belőlük. Ez az energia olyan jelentős, hogy lelki vagy testi panasz esetén is érdemes a kövek erejét segítségül hívnunk. Michael Gienger könyve alapján most listázzuk a főbb felhasználási módokat! 

Gyakorlati alkalmazás
Ha megtaláltuk a megfelelő követ – leírások, vagy ráérzés alapján –, alapvetően csak két kérdés marad a konkrét felhasználási módját illetően: hogyan és meddig használjuk? A hogyanban életmódunk és igényeink, a meddigben testünk regenerálódási ideje a döntő.

Szerencsére gyógyító köveket sokféleképpen alkalmazhatjuk, tehát több lehetőség közül választhatjuk ki a számunkra leginkább megfelelőt: ha például ragaszthatunk egy követ a homlokunkra vagy ihatunk egy esszenciát, de nem szeretnénk a homlokunkra ragasztott kővel parádézni a munkahelyünkön, akkor nyilván az esszenciát fogjuk választani.

Gyógykövek elhelyezése a környezetben
Életterünk, munkahelyünk tulajdonképpen testünk és auránk meghosszabbított vonala, így fontos meggondolnunk, mit helyezünk el benne. Ebből az is következik, hogy a környezetünkben elhelyezett gyógykövekkel gyorsan idézhetünk elő igen pozitív változásokat. Ez esetben persze fontos az is, hogy „megfelelő hatótávú” köveket válogassunk össze; erre a célra a nyers kövek, a kristályok és a drúzák a legmegfelelőbbek.

Ha a kő hatótávolságán belül tartózkodsz, mindenféleképpen javulni fog a közérzeted. Ha célzott lelki gyarapodást szeretnél, úgy helyezd el a követ, hogy az idő nagy részében a látóteredben legyen – még ha csak a szemed sarkából is.

A gyógykövek viselése
„Viselés” alatt jelen esetben mindazon használati módokat értjük, amelyek során a kő hosszabb ideig érintkezik a testünkkel. Történhet ez függő, fúrt kő, lánc vagy köves ékszer hordásával éppúgy, ahogyan a zsebünkben hordott marok- vagy hüvelykkövek rendszeres kézbe vételével is.

A lényeg csak az, hogy a kő közvetlenül érintkezzen a bőrrel. Ha akár csak a legvékonyabb, teljesen természetes anyagokból álló szövet is kerül közéjük, az már leárnyékolja valamelyest a hatását.

A gyógyköveket alapvetően addig érdemes hordani, amíg meg nem oldódik a kérdéses helyzet, helyre nem áll az egészség/egyensúly, illetve el nem érjük a kívánt sikert. Eleinte sok esetben súlyosbodhat is a helyzet, ami azonban csak azt jelzi, hogy immár tudatosan is szembeszállunk a helyzettel, illetve a betegséggel, így ezt a gyógyulás első jeleként értékelhetjük. Ez a kezdeti súlyosbodás egy-két órától néhány (általában három) napig vagy ritka esetekben egy hétig tarthat.
Ha a kezdeti súlyosbodás elviselhetetlennek bizonyul, akkor folyamatos helyett inkább szakaszosan (ritmikus ütem szerint) érdemes viselni a követ, például napjában két-háromszor fel órán át.

Ha azonban ezt követően sem mutatkozik javulás, érdemes felülvizsgálni, valóban a megfelelő követ választottuk-e.

A gyógykövek felhelyezése
A „felhelyezés” foglalja magába az összes olyan felhasználási módot, melynek során csak korlátozott időre hozzuk érintkezésbe a bőrt a kövekkel. Ehhez általában a test meghatározott pontjain kell elhelyeznünk azokat. Ilyenkor azt is megfigyelhetjük, hogy a pontosan a megfelelő helyen elhelyezett megfelelő kő szinte „odatapad” a helyére. Ha a felhelyezést követően egy percig enyhen hozzányomjuk a testhez, majd óvatosan elengedjük, az esetek többségében akkor is meg fog maradni a helyen, ha a gravitáció törvényei szerint egyébként le kellett volna esnie.

A felhelyezéses kezelést nem szabad a kívánt hatás elérése után alkalmazni. Általában akkor ér véget a gyógyítás, ha egyértelmű javulás tapasztalható. Örüljünk a részleges megkönnyebbülésnek is, élvezzük ki es fejezzük be ezzel a kezelést, majd egy későbbi időpontban folytassuk újra. Ne türelmetlenkedjünk! A gyógyulásnak éppúgy „ki kell teljesednie”, ahogyan a gyógyítani kívánt betegség is kiteljesedett: hosszabb idő alatt.

A felhelyezés időpontjának kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes szerveink aktivitásának is ingadozik a napszakok váltakozásaival. Minden szervünknek megvan a maga egyéni „reggele”, amikor fokozódik az aktivitása a maga „dele”, amikor a csúcsra hág, a maga „estéje”, amikor csökkenni kezd, es a maga „éjszakája”, amikor pihen. Ezt a jelenséget nevezzük szervórának, amelynek időpontjait az alábbi ábra is mutatja:

Drágakő-esszenciák
Bár a drágakő-esszenciák megközelítőleg ugyanazt a hatást fejtik ki a személyiségünkre és a szervezetünkre, mint maguk a drágakövek, a legfőbb előnyük mégis az elfogyasztásuk lehetőségében rejlik. A drágakövek hatása sok esetben egy adott helyre korlátozódik, az elfogyasztott esszencia pedig az egész szervezetünket „feltölti a kővel” – s így általános (az egész szervezetet érintő) panaszok esetén is átfogóbb hatást eredményez.

Jól jön az esszencia akkor is, ha különböző okok miatt nem helyezhetjük oda, illetve tarthatjuk ott a követ, ahol kellene, mert például túlságosan is korlátozná a mozgásszabadságunkat az ízületeknél, vagy csak egyszerűen azért, mert tartunk a homlokunkra ragasztott kő okozta kellemetlen helyzetektől.

Az esszenciafogyasztás is információterápia, ezért automatikusan ott is fejti ki a hatását a szervezetben, ahol szükség van rá, vagyis ahol a szervezet „megérti” és hasznosítani is tudja az általa közölt információt.

Az esszenciák hatása igen erőteljes; hasonló intenzitású hatást sok esetben csak nagyon nagy és nagyon nemes drágakővel lehetne elérni. Amellett beszerezni is egyszerűbb (egyes drágakövek sokszor igen nehezen hozzáférhetőek), szállítani és kezelni is könnyebb (mint mondjuk egy kétkilós követ), és lényegesen olcsóbb is, mint egy tényleges drágakő (gyémánt, smaragd stb.) – tehát még a pénztárcánkra is jótékony, kímélő hatással van.
Emellett kiesik a drágakövek használatánál egyébként elengedhetetlen tisztogatás, és az elfogyasztandó mennyiség meghatározásával adagolni is jóval pontosabban lehet, mint az egyes kövek használatát.

Miért van szükség a kövek tisztítására?
Az ember és a kő közti kölcsönhatás nem egyirányú. Más szóval, a kövek is vesznek át információkat tőlünk, főleg akkor, ha közvetlenül a testünkre helyezzük vagy hordjuk őket. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy egy hosszabb időn át használt kő jelenléte hirtelenjében kellemetlenné válik. Ez abban a pillanatban következik be, amikor a kő annyi információt vett fel tőlünk, hogy már elkezdte azt vissza is sugározni felénk. Ekkor jött el az ideje a kő megtisztításának.

Lemerítés: Főleg testkontaktus esetén vesz fel sok gyógykő statikus töltést. Ennek legszélsőségesebb példája a borostyán, amely néhány perc alatt akár ténylegesen fel is forrósodhat. Az ilyen statikusan feltöltődött követ folyó vízben könnyen lemeríthetjük.

Tisztítás: A lemerítés nincs hatással a kő által felvett információra, ezek csak intenzívebb behatással törölhetőek teljesen és véglegesen. Erre az egyik lehetőség az, ha az információktól megtisztítani kívánt követ sóba tesszük (ügyelve arra, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül), a másik pedig az, ha egy ametiszt-drúzára helyezzük.

Feltöltés: Az egyes kövek sugárzásának intenzitása összefügg az általuk felvett energiamennyiséggel, ezért célzott feltöltés útján a gyógyhatásuk is felerősíthető. Ennek a legkíméletesebb módja az, ha hajnalban és alkonyatkor kitesszük a követ a napra; azokban az órákban, amikor a napfény feltölt, de nincs még bántó ereje.

Forrás: