Kosár
Nyerj színházjegyet az egész családnak!
Nektárból mézet csinálni! Szeretnénk, ha ez minél többször sikerülne, és olyan előadásokat hozhatnánk létre, melyek megédesítik a mindennapjainkat - a gyermekekét és a mieinket is - mert játszani jó. Társulatunk 2003 októberében alakult. Az azóta eltelt időben nyolc mesét állítottunk színpadra, és legnagyobb örömünkre lejátszottuk az ezredik előadásunkat. A klasszikus színházi értékeket tarjuk szem előtt - és bár a mai kor nem kedvez nekünk - ragaszkodunk az elveinkhez és a minőséghez.
A Nektár Társulat Jégkirálynő című meséje H. C. Andersen egyik sokak által kedvelt művének feldolgozása, mely az igaz barátságról, kitartásról, küzdelemről és a feltétel nélküli szeretetről tesz tanúbizonyságot.
Gerda és Kay testvérien jó pajtások. Egy szép őszi napon Kay hirtelen a szívéhez kap, és ettől a pillanattól furcsán megváltozik benne a világ. Szemébe a Jégkirálynő manói által összetört tükör egy szilánkja kerül. Kay innentől kezdve mindenben és mindenkiben csak a rosszat látja. Gerdát is és barátait is kegyetlen tréfái tárgyává teszi. Amikor a téli szánkózás közben megjelenik maga a Jégkirálynő, Kay habozás nélkül követi őt annak palotájába.
Gerda elindul, hogy megkeresse barátját. Útközben találkozik a Három Évszak Asszonyával, a Királykisasszonnyal – aki neki ajándékozza a hintóját, a zsiványokkal – akik elveszik tőle azt, majd számtalan megpróbáltatáson megy keresztül, míg elérkezik a Lapp Asszony birodalmába. A kietlen, hideg vidéken élő varázslóasszony már várja Gerdát. Rénszarvasa segítségével elrepíti a kislányt a Jégkirálynő palotájához. Gerda belép a trónterembe és megpillantja Kayt… Küldetését teljesítette: ”Én nem török hatalmadra Királynő, hiszen a hatalom egyedül neked a fontos. Én Kay-t viszem magammal, hiszen nekem meg ő a fontos. Szívem melegével felolvasztom jégbezárt hatalmadat…”
Az előadást klasszikus – és mai hangvételű zenével kísérjük.
Nyerd meg Te a családi belépőt az előadásra!
„Az együttes élménynél nincs nagyobb öröm. Ezt kínálja mindnyájunknak, a jó színházi előadás.
Nem leereszkedve, kioktatva, de komolyan véve, valódi emberi problémaként kell megfogalmazni a színházban azokat a gondokat és érzéseket, melyekkel a mai gyerekek küzdenek. Munkálkodásunk legfontosabb eredménye, ha az előadásokat követően gyerek a gyerekkel, gyerek a felnőttekkel beszélgetni kezd, megnyílik, őszintén eszmét cserél…
…
A mai kisfiúknak is le kell győzni a sárkányokat, szót kell érteniük, vagy meg kell küzdeniük a boszorkányokkal. A mai kislányoknak is meg kell tanulniuk Hamupipőkétől, hogy hogyan válogassák szét a magokat, hogyan rakjanak rendet életükben. A mesék példája mutatja, hogy a sikerekért erőfeszítéseket kell tenni. Nekik is el kell szaggatniuk hét pár csizmát, mire megtalálják életük párját, a királyfit, vagy a királylányt. A jó boszorkányok, a buta, de kedves sárkányok nem korszerűek, legfeljebb divatosak. Azoknak a felnőtteknek a félelmeit jelenítik meg, akik manapság sem mernek őszintén beszélni gyerekeikkel, s akik szeretnék minden konfliktustól, így a „mesék borzalmaitól” távol, boldog tudatlanságban tartani őket. Susanne Ostennel valljuk: a gyerekek az igazat akarják!
Hogy az előttünk tornyosuló akadályok legyőzhetőek, hogy mindnyájunknak érdemes felnőni, ezt ígérik a jó mesék és a jó gyerekelőadások. Ez a mondanivaló, amíg ember él, mindig aktuális marad.”
Novák János