Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

Kicsi, mutatós és praktikus: éljen a ládakert!

2017-02-24

Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a napon érett, tőről szedett paradicsomnál, a földből kihúzott reteknél, újhagymánál, a frissen tépett bazsalikomnál nincs finomabb. Egyetlen mediterrán országból hazánkig utazó zöldség sem lehet olyan ízletes, mint amit saját magunk ültetünk, gondozunk és szüretelünk, utóbbit közvetlenül fogyasztás előtt. Akkor miért érezzük nyűgnek a veteményest?

Nos, erre többféle magyarázat jellemző.

  1. Fárasztó. A kertet egyfolytában gondozni kell, hajlongani az ágyások közt, kézzel, kapával gyomlálni a végtelen sorokat, figyelni és elüldözni a kártevőket. A hozam nagyban függ az időjárástól, és ki akarna tenger munkát beletenni egy olyan tevékenységbe, amit egy aszályos hét vagy egy párnapos eső tönkretehet?
  2. Költséges. Egy veteményeskertet állandóan locsolni és permetezni kell, a magok is pénzbe kerülnek, és ezek a költségek sokszorosan meghaladják azt az összeget, amennyit kiadnánk, ha a piacon vásárolnánk a zöldségeket.
  3. Helyigényes. Egy átlagos méretű veteményes elveszi a helyet a gyeptől, a dísznövényektől, vagyis a pihenőkerttől.
  4. Bizonytalan a termés. Vagy túl sok a családnak, és képtelenség feldolgozni a többletet, vagy ki sem kel az adott vetemény, és akkor kárba veszett egy halom befektetett energia.
  5. Időigényes. Egy veteményest nem akkor kell művelni, amikor ráérünk, hanem amikor „dolog van”. Kinek jut ideje órákat gazolni, egyelni, hajtásokat kötözgetni a mai rohanó életmód mellett?
  6. Nehéz megmunkálni a köves, agyagos, homokos stb. talajt.
  7. Városban szinte lehetetlen kertészkedni.


A fenti 7 pont mindegyike igaz, mégsem érdemes lemondani az otthoni zöldségtermesztésről. Ugyanis létezik egy olyan praktikus és üdvözítő módszer, amellyel ezek az akadályok könnyedén kiküszöbölhetők: a ládakertészet.

Mel Bartholomew hobbikertészként kísérletezte ki saját módszerét, amellyel kis területen, kevés idő-, pénz- és energiaráfordítással éppen annyi zöldség- és fűszernövényt termel, amennyi családja számára elegendő. Hiszen miért is ültetnénk éppolyan hosszú sornyi káposztát, mint amennyi zöldborsót? Kinek a családja szereti annyira a káposztát, hogy egyszerre 30 fej teremjen?Ideje félretenni a berögződött  veteményezési módokat, hiszen lehet kertészkedni akár mindössze 1 négyzetméteren is! Nem kell hozzá más, mint egy 30 x 30 cm-es fakkokra osztott, a talajon (!) elhelyezett láda, a megfelelő talajkeverékkel megtöltve. Amennyi zöldségre egy átlagos családnak szüksége van, az megfelelő beültetéssel kényelmesen elfér ekkora helyen, arról már nem is beszélve, mennyivel könnyebb egy négyzetmétert gyommentesen tartani, locsolni is, mint egy nagy veteményest – és nem kell ásni! Aki esetleg nem éri be 9-féle zöldséggel, az ültethet némelyik (vagy mindegyik) fakkba virágokat, akár a zöldségekkel vegyesen is, hiszen a virágok odavonzzák a veteményt is beporzó rovarokat is.

Egy ekkora „termőterületnek” nem kell több száz négyszögöles telek, elfér egy kisebb erkélyen, tetőteraszon vagy bármilyen pici sorházi kertben is. És ha egy virágcserépben megél bármilyen növény éveken át, akkor miért ne lenne elég ugyanennyi egy idényzöldségnek? Még gyökérzöldségek esetén is elég a 30 cm-es mélység, a többi növénynek 15 cm is elég. Persze, ha nem érjük be 9-féle veteménnyel, több ládát is építhetünk, és csinosan elrendezhetünk a megfelelő helyen – a házhoz közel, karnyújtásnyira.

Akár személyre szóló ládáink is lehetnek, mindenki azt ültet el bennük és gondoz, amit ő szeret – még közös családi elfoglaltságnak is remek program a ládák rendben tartása. De ne gondoljunk, hosszadalmas, kemény fáradozásra – egy-egy ilyen beültetett láda mindössze napi 10 perc gondozást igényel.

A szerző tapasztalata szerint, ha megfelelő, minőségi talajkeveréket használunk, még tápozni is felesleges a növényeket, elegendő ásványianyag-utánpótlást jelent nekik a hagyományos kerti komposzt.

Tehát kis helyen elfér, a létrehozása és beültetése csekély költséggel jár, ahogy a fenntartása is, és könnyedén megtermelhetjük saját magunk, a kedvünkre való finom, zöld falatokat.

A kötetből megtudhatjuk, milyen növényekkel érdemes próbálkozni, melyik mennyi helyet és milyen fény-, illetve öntözési feltételeket kíván. Mel Bartholomew alaposan kikísérletezte, mit mennyi idő után lehet „szüretelni”, mely növények érzik magukat jól egymás közelében, és hogy pontosan milyen talajt érdemes használni. Vagyis életkortól, körülményektől és képességektől függetlenül bárkinek, bármikor elérhető közelségbe hozza a kertészkedés, az otthoni zöldségtermesztés élményét.

Ajánlott olvasmány:

További cikkek

Betegség mint szimbólum? - Érzelmek és betegségek

A szomatikus (testi) betegedésekkel kapcsolatban a köztudatban sokszor szélsőséges, általában „egyfaktoros” megközelítések élnek: vagy mindent valamilyen patológiás testi folyamatra (biomedikális modell), vagy mindent pszichológiai folyamatokra (pszichológiai modell) vezetnek vissza. A köztudatban a pszichológiai folyamatok szerepére vonatkozóan ráadásul sokszor egymással gyökeresen ellentétes elképzelések is felfedezhetők. Egyes elképzelések szerint a negatív érzelmek – például a harag, a szorongás, a szomorúság – túlzott jelenléte vezethet különböző testi akár daganatos – megbetegedések kialakulásához. Más megközelítések éppen ennek az ellenkezőjét hirdetik, azaz a negatív érzelmek tagadását vagy tudattalanba szorítását (vagyis elfojtását) hangsúlyozzák.

Tovább
A jóga előnyei álltak fókuszban a kardiológiai konferencián

Az indiai Kardiológiai Társaság nemrégiben a jóga hatásait vizsgálta. A jóga népszerűsége is megköveteli az egészségügyi szakemberektől, hogy következményeinek alaposan járjanak utána. Nem ez az első tudományos munka, és nem is csak Indiában végeznek kutatást a jóga előnyei témában. A jó hír az, hogy minden esetben megerősítik a jóga gyógyító hatásának tényét.

Tovább
Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem