Szorongató napfény és aggasztó fürdőruha: szezonális depresszió nem csak télen

A szezonális érzelmi zavar (SAD), hétköznapi nyelvén a téli depresszió (kevésbé ismert típusa a nyári depresszió) egyik legjobb példája annak, hogyan hatnak az emberre a környezeti tényezők, milyen pszichológiai, testi változásokkal járhatnak az évszakok váltakozásai. Gondolhatunk például a frontérzékenységre is, amely sokakat érintő probléma, és ott is az időjárás változásra való érzékenységről beszélünk. A szezonális érzelmi zavar bizonyos évszakokhoz kötötten jelenik meg, depressziós epizódokkal. Az érzelmi zavar két típusa a nyári és a téli depresszió. A betegség kialakulásának hátterében biológiai és pszichés mechanizmusok, középpontjában azonban az évszakok váltakozása áll. Az érzelmi zavar az egész enyhétől a súlyos változatig előfordulhat.

A szezonális érzelmi zavarban szenvedők többnyire ősztől kezdődően a téli hónapokban tapasztalják a depresszió tüneteit. Ritkábban jellemző tavasszal, vagy a nyár elején. Sajnos kevés tanulmány foglalkozik a nyári depresszióval, valószínűleg azért, mert akik ebben szenvednek, sokszor félre vannak kezelve, súlyos depresszióval, szorongással kezelik őket. Ráadásul a tavaszi/nyári depresszió felismerése különösen nehéz, hiszen a köztudatban a nyár gondtalan, nyugodt, az év legjobb időszaka. A környezetben mindenki önfeledt, boldog, élvezi a napsütést. És amikor az érintett mindezeket nem tudja megélni, elkezd szorongani, úgy érzi, egyedül van.

Kiket érint?

• A tavaszi/nyári depresszió gyakoribb a magasabb napsütéses órákkalbíró országokban, az Egyenlítőhöz közelebb többször fordul elő a nyári, attól távolodva pedig a téli depresszió.
• Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, becslések szerint a 18-30 év közötti korosztályban a legjellemzőbb.

Mikor beszélhetünk róla?

A szezonális érzelmi zavart a depressziós zavarok közé sorolja a pszichológia, nem egy különálló betegség. Akkor beszélünk szezonális érzelmi zavarról,

• amikor minden évben meghatározott évszakban/hónapban jelennek meg és tűnnek el a depresszív tüneteink,
• legalább kétszer már előfordultak,
• valamint az évszak nagyobb részében van depressziós tünetünk, mint nincs.

Milyen tünetekkel jár? 

A nyári depresszió sokszor ellentétes tüneteket produkál a télihez képest: 

• ingerlékenység, idegesség
• magas szorongás
• csökkent étvágy
• alvászavar
• elszigeteltség érzése
• koncentrációs zavar a munkahelyen.

Lehetséges biológiai okai

• Az egyik elmélet szerint a szezonális változások befolyásolják nyáron a cirkadián ritmust, a melatonintermelést. A belső óránk reagál a nappalok és éjszakák, ahogy az évszakok váltakozására is. A melatonin egy hormon, amelynek szerepe van a fényszabályozásban, érzékenységet idézhet elő a napfényre.
• A problémával küzdőknél a boldogságért felelős szerotoninneurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) szabályozása nem működik megfelelően, amely felelős a kiegyensúlyozott hangulatért. 

Mik lehetnek a kiváltói okok?

1. Nyári „menetrend” változás

Aki tapasztalta már a depresszió tüneteit, tudja, hogy egy megszokott napi ritmus sokszor kulcsa a tünetek elkerülésének. Ez a rutin nyáron azonban megborul, amely stresszel, szorongással járhat. Az iskolai, egyetemi nyári szünetek, a vakáció megzavarhatja a munka/alvás/táplálkozási szokások ritmusát, amelyek mind hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához. 

2. Testképzavar

Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy kerül le egyre több réteg ruha az emberről. Sokan pedig szörnyű önképpel rendelkeznek saját testükről. Kínosan érzik magukat rövidnadrágban, vagy fürdőruhában. Mivel a nyári rendezvények nagy része szabadtéren, medenceparton, strandon van, néhányan a szociális helyzetek elkerülésével oldják meg a kellemetlen helyzetet.

3. A drága nyár

A nyarak költségesek, hiszen ez az évszak a vakáció, a táborok, a nyaralás ideje. Például ha a szülő dolgozik, rengeteg kiadás megy el a gyerekek táboroztatására, vagy gondoljunk arra, hogy egész évben a nyaralásra spórolunk. A magas költségek pedig kialakíthatnak negatív érzéseket, szorongásokat az emberben.

4. Forróság 

Az emberek többsége élvezi a forróságot, a nyári meleget. A legtöbben egész nyáron napoznának a vízparton. De vannak, akik nem szeretnek napozni, nem szeretik a hőséget, számukra különösen nyomasztóak a nyári melegek. Minden hétvégén a légkondicionált szobába húzódnak vissza, a páradús levegőt elkerülve még egy sétára sem szánják rá magukat, de még főzni sem állnak neki, hiszen az is csak melegít. Ezek a viselkedések, a tevékenységek elkerülése szintén kialakíthat depressziót.

Gyakorlati tippek a tünetek enyhítésére - Ha már felfedeztük magunkon a tüneteket, hogyan tehetünk ellene?

1. Készítsünk ütemtervet! 

Ha tudjuk, hogy a nyári iskolai szünet, a nyaralás minden évben szorongással jár, mielőtt a nyári szünet elkezdődik, írjuk fel, hogy mikor mit csinálunk, mikor megyünk szabadságra, mikor melyik táborba megy a gyermekünk és jelöljük be ezeket egy naptárban!

2. Tervezzünk szórakoztató programot!

Nem kell, hogy drága legyen. Gondoljunk egy egyszerű ebédre egy baráttal, vagy egy regény elolvasására. Egy-egy ilyen alkalommal, higgyük el, hetekre ösztönzést kaphatunk! 

3. Szorongás elleni oltóanyag

A negatív gondolati sémák („jön a nyár, szorongani fog, ha meleg lesz”) átváltoztathatók. Új események átélésével (nem lesz könnyű, de erőltetni kell) pozitívvá lehet fordítani az érzéseket, amellyel a szorongás is csökken. Pl. elmehetünk (a gyerekekkel) úszni. 

4. Alvás

Mindennap ugyanakkor feküdjünk le és ugyanabban az időben keljünk is fel. Tartsuk be, hogy 7 és 9 óra körüli mennyiséget aludjunk! Ne többet, ne kevesebbet. (Depresszió esetén szívesen aludnánk többet is, de az növeli a tünetek súlyosságát.)

5. Fontos a testmozgás

A meleg miatt könnyen kihagyjuk az edzéseket. A nagy hőség veszélyes is lehet, de próbáljunk meg kora reggel/késő este beiktatni legalább heti 2 mozgást. A páratartalom emelkedésével választhatjuk az úszást is!

6. Vegyük körül magunkat emberekkel!

Kényelmes megoldásnak tűnik elvonulni egyedül a hideg szobában. Ezzel sincs baj, de legalább telefonon tartsuk a kapcsolatot a családdal, barátokkal.

Mats és Susan Billmark is egy éveken át tartó mély depresszió hullámból jött ki, és könyvükben elmesélik, hogy hogyan, azért hogy másoknak is segíthessenek.

Forrás: 7koznapi.blog.hu