Tudatos álmodás, tudatosság álmainkban
2020-09-17
Ha találomra megkérdeznénk 100 embert arról, általában emlékeznek-e az álmaikra, jó eséllyel azok lennének többségben, akik csak néha tudják felidézni, mit álmodtak, mintegy 10% emlékezne rendszeresen, kb. 20% soha, és töredékük felelné azt, hogy minden reggel pontosan tudja, mit álmodott.
A tudatos álmodás az egyik legérdekesebb jelenség, amelyet az ember megtapasztalhat. Sokszor riadunk fel rémálmainkból úgy, hogy azt kívánjuk, bárcsak irányítani tudtuk volna az eseményeket, vagy előfordul, hogy úgy ébredünk reggelente, hogy tisztán szeretnénk emlékezni álmaink bizonyos részleteire. A tudatos álmodás módszereinek elsajátításával ez lehetséges!
Mit értünk tudatos álmodás alatt?
A tudatos álmodás több néven ismert, így szokás éber, tiszta vagy lucid álmodásként is emlegetni. A tudatos álmodás nem más, mint az álmodás azon fajtája, amelyben felismerjük, hogy csak álmodunk és tisztában vagyunk tudatállapotunkkal. A tudatos álmodás során képesek vagyunk arra, hogy irányítsuk álmainkat és megváltoztassuk az egyes elemeket, így tulajdonképpen az álomképeket saját magunk alkotjuk.
Tudattalan és tudatos álmodás
A tudattalan és a tudatos álmodás közötti különbség legfőképp az álombeli események változtatásának képességéből ered. Míg a normál álmodás során nem realizálódik bennünk az, hogy csak álmodunk, úgy hisszük, hogy az események a valós életben zajlanak, addig a tudatos álmodás során képesek vagyunk a racionális gondolkodásra, pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy csak álmodunk. Ezáltal az tiszta álmokban éber tudattal át tudjuk programozni álmainkat, tudatos döntéseket hozhatunk.
A lucid álomban az egyén képes arra, hogy megvalósítsa régóta dédelgetett álmait, legyen szó teleportálásról, repülésről. A tudattalan álmodás után sokszor elfelejtjük álmainkat, nem emlékszünk a részletekre, azonban a tudatos álom ébredés után is tisztán felidézhető.
Az éber álmodás technikájának lehetőségeit lenyűgözően ábrázolja például az Eredet című film.
Hogyan álmodjunk tudatosan?
A tudatos álmodás módszerének elsajátítására számos technika alkalmazható. A legismertebb a valóságteszt, amelyet érdemes rutinszerűen végrehajtani. A teszt alapja, hogy olyan szokatlan tárgyakat keresünk környezetünkben, vagy olyan körülményeket tapasztalunk a hétköznapokban, amelyek nem illenek oda. Ha a keresést bizonyos időközönként megismételjük, akkor ez a rutin rögzül álmainkban is. A valóságteszt során minden alkalommal érdemes feltenni magunknak azokat a kérdéseket, hogy „Álmodom? Ébren vagyok-e?”, amelyekkel még inkább tudatosíthatjuk, hogy melyik dimenzióban vagyunk éppen.
A tudatos álmodás elsajátításának másik remek módszere az álomnapló vezetése. Ez a technika időt és türelmet igényel, hiszen minden egyes részletet érdemes feljegyezni álmainkból, ami megmaradt az emlékezetünkben. Nem elég, ha csak leírjuk álmainkat, érdemes ezeket minden este újra és újra elolvasni, hogy felidézhessük őket.
Az említett két módszeren kívül a jelzőkészülékek használata is egy igen elterjedt technika a tudatos álmodás elsajátításában. Az álmodás túlnyomó részben a REM fázisban történik, amelynek kiemelt jellemzője a gyors szemmozgás. A készülék jelez, amikor érzékeli, hogy az álmodó elérte az alvásnak e fázisát.
Könyvek a tudatos álmodásról
A tolték titok című könyv szerzője, Sergio Magaña Ocelocoyotl, Mezoamerika 5000 éves tolték és Toltecayotl leszármazási ágának világhírű gyakorlója és tanítója. Könyvében amellett, hogy megmutatja, hogyan sajátítsuk el a tudatos álmodás technikáját, számos tolték hagyomány titkos gyakorlatát is ismerteti. A mű megtanítja, hogyan küldhetünk gyógyítást másoknak álmunkban, hogyan vehetjük fel a kapcsolatot őseinkkel és kideríthetjük azt is, hogy kik voltunk előző életeink során.
Charlei Morley is a tudatos álmodás témakörével foglalkozik Éber álmodás című könyvében. A szerző hisz abban, hogy az alvással töltött időt az éber álmodás segítségével pszichés és spirituális fejlődésünkre fordíthatjuk. A módszer segítségével éberek lehetünk bizonyos valóságos helyzetekben, ahol eddig alvajáróként mozogtunk, ráébredhetünk kétségeinkre, korlátainkra. A legfőbb tanítása szerint, ha merünk álmodni, valósággá varázsolhatjuk azt, ami bennünk rejlik.
Kik vagyunk valójában?
A tolték titok című könyv szerzője saját tapasztalata alapján megerősíti, hogy a jól ismert mondással ellentétben nem azok vagyunk, amit megeszünk, és nem is azok, amit gondolunk, hanem amit álmodunk. Természetesen, amit eszünk és amire gondolunk, életünk alapvető részét képezik, a többség azonban nem érti, hogy álmaink határozzák meg, mit eszünk és gondolunk, vagyis hogy kik vagyunk valójában. Pedig ez az ősi bölcsesség még a beszédünkben is el van rejtve. Minden nyelvben léteznek olyan kifejezések, mint például: „álmaim nője”, „álommunka”, „élet, amilyenről mindig is álmodtam” stb., amelyek valójában arra utalnak, hogy őseink a világ minden táján pontosan tudták: először meg kell álmodnunk a dolgokat, csak utána élhetjük meg őket. Sergio egy nagyon nehéz depressziós időszak során az álom révén tapasztalta meg a legcsodálatosabb gyógyulást. Azóta nem kételkedik abban, hogy az álmodás lehet önmagunk megváltoztatásának leghatékonyabb eszköze.
Az alvás közben másik világokban jelen lévő lényünk nagyon hasonló ahhoz, amit napjainkban lélekként ismerünk. A naguál (a nehua, ’én’ és a nahualli, ’amit ki lehet terjeszteni’ szóból ered) kettős jellegű: teremtésről vagy pusztításról is álmodhatunk. A holtak birodalmában álmodhatunk ugyanakkor a régi mintáinkról, régi szeleinkről is, amit a keleti hagyomány karmaként és dharmaként ismer. A tolték hagyomány szerint, az álomállapot négyszer több energiát teremt, mint az ébrenléti– ezért tudták az ősi mexikóiak sokkal inkább álomállapotban, mint ébren megváltoztatni az életüket. Nagy hasznát vehetik ennek a tudásnak azok, akik épp most léptek a nagualizmus útjára, másrészről azonban komoly akadályt is jelenthet számukra, mivel álmaink kontrollálása négyszer annyi energiát követel tőlünk, mintha a megszokott, hagyományos módon aludnánk.
Álomszerű élet, életszerű álom
Hol veszítjük tehát el az energiánkat? Egyszerű: ébrenléti állapotunkban. Miért? Legtöbbünknek van egy önmagáról alkotott, az emlékeinkben élő történeteken alapuló elképzelése, képe, amely történetek azonban jelenlegi életünkben nincsenek jelen. Így tulajdonképpen minden energiánk arra megy el, hogy megpróbáljuk életben tartani történetünket és identitásunkat. Ez az illúzió legtöbbünk fejében bennünket korlátozó hangokként, ártalmas gondolatokként jelenik meg, mint például: Az életem azért olyan szomorú, mert a szüleim rosszul bántak velem; nem találok munkát a gazdasági válság miatt; gyógyíthatatlan betegségben szenvedek, stb. Legtöbben régi paradigmáink és hiedelmeink csapdájában vergődünk, igazolni akarjuk életmódunkat önmagunk és mások számára.
Úgy élünk, mintha álmodnánk, és úgy álmodunk, mintha élnénk. A hagyomány szerint teremtünk magunknak belül egy ellenséget, aki szándékosan árt nekünk, nagyon nehéz helyzetekbe hoz bennünket, hogy más emberekkel különféle nehézségeink legyenek és újra és újra szembe kelljen néznünk gyengeségeinkkel, míg azok végül így vagy úgy – betegségben, balesetben, valamilyen függőség révén vagy szomorúságunkból kifolyólag – meg nem ölnek bennünket.
Gyógyító álmok
A navatlok és a toltékok, sok más sámán néphez hasonlóan, az álmok értői és magyarázói, a pszichoaktív növények és az alkohol ismerői voltak, így kommunikáltak a szentséggel, továbbá gyógyítottak és különféle jóslási praktikáik is voltak. A sámán gyógyító munkájának lényege, hogy megértse, a betegség hatással van a szellemre, amely az őslakosok elméjében a betegség pszichoszomatikus természete szerint működik. A legtöbb betegség, ahogy azt már sok orvos is felismerte, pszichoszomatikus természetű. Ezért a gyógyító rendszerek megértéséhez feltétlenül ismernünk kell azok kulturális kontextusát, világnézetét, az emberi testről alkotott elképzeléseit, az egészséggel és betegséggel kapcsolatos koncepcióit és gyógyító praktikáit.
Minden kultúrának megvannak a maga problémái és azok jellemző gyógymódjai. Például egy, a nyugati kultúrában élő ember nem betegszik meg a sámánok által espantónak nevezett diagnózistól, amikor egy pókcsípéstől vagy egy álombeli támadástól megijedsz és elveszíted energiád egy részét. Ahogy a nyugatiak varázsigékkel, tömjénnel és imákkal sem gyógyíthatók meg, ami pedig működik a huicholoknál, a majáknál és az otomiknál. A nyugati emberek számára ezek csupán placebók, és érthetetlen számukra, hogy azok a betegség pszichoszomatikus eredetét tükrözik vissza, ami azonban az ősi civilizációk mélyebb nézőpontjából érthető – és oly csodálatosan tükröződik ebben a könyvben.
Ez az a tudás, amit Sergio Magaña Ocelocoyotl megoszt az olvasókkal: bemutatja a legősibb mexikói hagyományokat és követőik napjainkban elért csodálatos eredményeit, továbbá ismerteti a tanítói révén szerzett személyes tapasztalatait. A kötet iránymutatást ad mindazoknak, akik érdeklődnek az álmok iránt, és azoknak is, akik el akarnak indulni az álmok harcosának útján.