Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

A világ legboldogabb embere

2017-04-04

Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként.
A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.

Matthieu Ricard molekuláris genetikusnak tanult, több évtizede azonban szerzetesként és Őszentsége, a Dalai Láma követőjeként, segítőjeként él. Szenvedélyesen terjeszti a világban, hogy a meditáció megváltoztatja az agyat, és segít abban, hogy az emberek megtalálják a boldogságukat. „A meditáció egy csodás területe a kutatásnak, mert nem csak egy transzállapot a mangófa alatt, hanem kitartó gyakorlásával teljesen átalakul az agy, és ily módon az ember maga is teljesen megváltozik” – nyilatkozta a francia szerzetes az AFP-hírügynökségnek.

Minél többet meditálunk, annál boldogabbnak érezzük magunkat
A most 66 éves Ricard a hetvenes években hátat fordított addigi életének, és Tibetbe költözve buddhista szerzetesnek állt. Hosszú meditációs tapasztalata alapján úgy véli, mindenki lehet boldog, aki trenírozza az agyát.

Néhány éve, a Wisconsini Egyetem kutatásának keretében Ricard és több száz, szintén hosszú ideje meditáló ember agyát mágneses rezonanciás felvételekkel vizsgálták, amelynek során a résztvevők koponyájára 256 darab szenzort erősítettek. Megfigyelték, hogy amikor a francia genetikus az együttérzésen, a mások iránt érzett könyörületen meditált, agya gamma-hullámokat bocsátott ki – ezek a tudatosság, a figyelem, a tanulás és a memória agyhullámai is.

A felvételek továbbá azt mutatták, hogy a homloklebeny elülső része az agy bal felén jóval aktívabb volt, mint a jobb felén. Az idegtudósok ezzel magyarázták hatalmas boldogságérzetét és a negatív dolgok iránti csökkent fogékonyságát.

Ricard együttműködve más kutatókkal, világszerte az idegrendszer képlékenységét, az ún. neuroplaszticitás jelenségét kutatja. Egy 12 éve tartó kísérletben a meditációnak az éberségre, a figyelemre és az érzelmi egyensúlyra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásait vizsgálják. Tapasztalataik szerint a hatások már heti 3 x 20 perc meditáció után megmutatkoznak.

Vacsora három Nobel-díjassal
Ricard egyébként érdekes életpályát járt be, mire eljutott a megvilágosodásig. Szülei a párizsi értelmiségi elithez tartoztak, apja filozófus, anyja festő volt. Előfordult, hogy egyszerre három Nobel-díjas vacsorázott náluk.

Mire 1972-ben a párizsi Pasteur Intézetben megkapta Phd fokozatát genetikából, már kiábrándult a vacsoraasztal melletti filozofálgatásból, és egyre többet utazott az indiai Dardzsilingbe. Néhány év után feladta karrierjét és párkapcsolatát, és Indiába költözött, hogy tanulmányozza a buddhizmust. 26 évvel később, egyik pillanatról a másikra híressé vált egy könyv kapcsán, amelyben filozófus apjával vitatkoznak az élet értelméről.

A Szerzetes és a Filozófus sikerkönyv lett, s hirtelen a nyugati világ elkezdett érdeklődni Ricard iránt. Egyre több nyugati neurológus és pszichológus kereste meg, és kérte fel társkutatónak a meditáció hatását vizsgáló kutatásokhoz. Most egy kathmandui kolostorban él, idejét meditációval, tudományos kutatásokkal tölti, konferenciákon ad elő, illetve elkíséri a Dalai Lámát a francia nyelvű országokba. 2009-ben a davosi Világgazdasági Fórumon államfők és üzleti vezetők előtt beszélt arról, hogy ideje lenne feladni a kapitalizmus mohóságát, és helyette az önzetlenség és az együttérzés elveit követni.

Forrás: origo.hu

Ajánlott olvasmány:

További cikkek

Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem