Balogh Béla: ELKEZDŐDÖTT… - Amit a korszakváltásról tudni kellene

Sokféle hír és rémhír terjed az emberek között, első sorban a maja naptárhoz kötötten, amely szerint 2012. december 21. akár a földi élet végét is jelentheti. Valóban kell ettől tartanunk?

A maja naptár egy korszak végét jelzi, semmivel sem többet. Egy korszak 2160 év, és ennyi idő kell ahhoz, hogy a föld tengelyének imbolygó (precessziós) mozgásából adódóan azt érzékeljük, hogy a Nap elhalad egy-egy állatövi jegy előtt. Az elmúlóban lévő korszakban a Halak csillagkép előtt láthattuk, de nemsokára már a Vízöntő csillagképpel a háttérben láthatjuk felkelni.

Ezek szerint nem a „világ végéről” van szó?

Ahogy vesszük. A Halak korszakában az emberiség túlnyomó többségének sikerült elmerülnie az anyagi világban, az anyagi világ által nyújtott örömökben, és értékrendünk is egyre inkább ehhez igazodott. A Vízöntő korszakában ilyen tekintetben komoly változások elé nézünk, hiszen – ha csak a 2011-ben Fizika Nobel-díjjal jutalmazott kutatási eredményeket nézzük – mára már kiderült, hogy ez az igen nagy becsben tartott anyagi világ az Univerzum összes energiájának és anyagának összesen 4 százaléka. 96%-ra tehető ezek szerint az, amit ma „láthatatlan tömegnek” és „sötét energiának” neveznek a kutatók, ezzel is jelezve, hogy fogalmuk sincs, hol keressék, pedig a számításaikból ez egyértelműen kiderül.

Na mármost, ebből a 4%-ból az egész univerzumra és az élet kialakulására vonatkozó megállapításokat tenni, és azt tudásként tálalni – mint teszik ezt a kutatók pl. az anyagból véletlenszerűen kifejlődő élet esetében – megalapozatlan és merész vállalkozás. Az új felfedezések tükrében annyit mindenképp mondhatunk, hogy igen, vége fog szakadni egy olyan világnak, amely csak az anyagban keresi és igyekszik megtalálni az értékeket, és felváltja ezt egy régi-új szemlélet, amely nagyon is komolyan veszi a lelki-szellemi szférát és annak az anyagi világra gyakorolt hatásait. Ugyanis az, amit ma a fizikusok láthatatlan tömegnek és sötét energiának neveznek, nem más, mint a magasabb rezgésszámon, magasabb energiaszinten létező világ/ok összessége, az Univerzum lelki és szellemi összetevői. Ezek teszik ki azt a bizonyos 96%-ot, tehát bőven van még mit felfedeznünk, felismernünk.

A legtöbben rettegve várják a gazdaság összeomlását, a pénz esetleges értékvesztését. Ezzel mi a helyzet?

A szükséges információ már most is a rendelkezésünkre áll. A jelenlegi gazdasági rendszer egy anyagelvű világképre épül, és a hírek nem is szólnak másról, mint GDP-ről, növekedésről, hiányról és adósságszolgálatról. Istenről, teremtésről, szeretetről, lelki értékekről szó nem esik. Ahhoz, hogy megértsük, mi mit jelent, szükség van egy egyszerű értelmező szótárra. Ennek segítségével máris mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy itt valójában az értékteremtő emberek rendszeres és módszeres kifosztása zajlik. A kifosztók aránya a földön jelenleg igen nagy, továbbá a bankrendszeren keresztül rendkívül hatékonyan tudják ezt művelni. Csak egy a gond. Kifosztani végeredményében csakis azokat lehet, akik az értékeket létrehozzák, megtermelik. Az összes többi csupán „újraelosztás”. Az értékteremtőkre nehezedő nyomás viszont elérte a határértéket, mert nekik kell eltartaniuk a fiatalokat, az időseket és ezen felül az értékelvonókat is. A pénz ma már nem értékmérő, hanem a kifosztás mesterien használt eszköze, de eben van elrejtve a buktatója is. Az elvonók, a kifosztók ugyanis nem képesek változtatni a gondolkodásmódjukon, és addig erőltetik a rendszer fennmaradását, amíg az látványosan összeomlik.

Ezek szerint valóban számíthatunk arra, hogy az értékeink egyik-napról a másikra semmivé válnak?

Az anyagi értékeink egy része igen. De épp ez hozza meg sokak számára a felismerést, miszerint a valódi érték nem a pénz, és az élet célja nem a pénzkeresés és pénzgyűjtés. Sokan lesznek, akiket ez a felismerést nagyon fájdalmasan érint. Mások viszont már jó előre felismerik a tendenciát, és más értékrend szerint kezdik berendezni az életüket. Van Magyarországnak ill. a magyarságnak valami szerepe ebben az egész folyamatban, vagy tétlenül nézhetjük, amint a sokat emlegetett Pénzügyi Háttérhatalom romba dönti a szépen felépített világunkat. A magyarságnak meghatározó szerepe lehet ebben a folyamatban. Na nem az összeomlásban, hanem a kiút megtalálásában és példamutatásban. Amikor egy anyagi értékekre épülő világ összeomlik, nagy a tanácstalanság, hogy akkor most merre? A magyarság azonban rendelkezik egy olyan képességgel, tulajdonsággal, örökséggel, amely egy új, lelki-spirituális értékrendre épülő világ alapjait megterem .

Úgy érted, hogy a magyarság spirituálisabb, mint a többi nép és nemzet?

Úgy értem, hogy a magyarság is igyekezett alkalmazkodni az anyagi értékrendhez, de, mint látjuk, ezen a területen nem vagyunk vajmi sikeresek A magyarság igazi terepe a „szellemi teljesítmény”, ez pedig nem az anyagi világból fakad. Ha megnézzük az Európai Unió alkotmányának a preambulumát és összevetjük Magyarország Alaptörvényének preambulumával, azonnal szemet szúr a lényeges különbség.

Az európai irány, amit a preambulum felvázol, és amely értékrendhez az összes többi pontot igazítja, gazdasági érdekek mentén épül fel:

Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.

(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára, valamint egy belső piacot, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes.

(3) Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul.

Ezzel szemben Magyarország Alaptörvénye – azon túlmenően, hogy első szavában „Isten” szerepel – egy tisztán spirituális értékrendet vázol fel:

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy az anyagi értékrend képviselői szinte mindenbe belekötnek egy spirituális értékrendet valló és közvetítő ország intézkedéseinek láttán, mert – ha nem is tudják – ösztönösen érzik azt az erőt, amely az univerzális érvényű spirituális törvényből fakad, és amelyet nem szükséges folyamatosan hazugságokkal, félrevezetéssel fenntartani.

Nekem nem úgy tűnik, mintha a magyar nép olyan nagyon spirituális lenne. Itt is mindenki az anyagi jólét megvalósítására törekszik…

Igen, de nem másnak a kárára. Ha jól megnézzük, minden forradalmunk békésen kezdődött, egy olyan listával, amelynek alapján szerettünk volna egy tisztességesebb világot felépíteni. Nem valami ELLEN vonultunk ki az utcára – mint teszik azt pl. a görögök, akik a megszorítások miatt saját fővárosukat is szétverik – hanem VALAMIÉRT. És amíg máshol forrongások és lázadások vannak a fennálló rend ELLEN, addig a magyarok kivonulnak VALAMIÉRT, és BÉKEMENETET szerveznek, ahol egyetlen autót meg nem karcolnak, egetlen kuka fel nem borul és félmillió ember úgy halad át a városon, hogy egyetlen rendőri intézkedésre nincs szükség. Ez pedig pontosan az ellentéte annak, ami Európában zajlik. A magyarság ezt a spirituális értékrendet a szívében hordozza, akkor is, ha nem tudatosan, és az isteni igazságot erős gondolattal és közös érzelemmel BÉKÉSEN képviseli. Vér csak akkor folyik, amikor az anyagi világot képviselő erők megkísérlik ezt elnyomni. Nem véletlen az sem, hogy Magyarországon jelenik meg a legtöbb olyan erő is, amely védi a régit, az anyagit, és válogatás nélkül támad mindent, ami ettől. eltér. Az elmúló korszakban is ezt tették, de csak elnyomni tudták, megszüntetni nem. A Vízöntő korszakában az anyagelvű világkép és értékrend már nem tartható fent, és – mivel a Kárpát-medencében él ez idő tájt a legtöbb olyan ember, aki az isteni igazságot a szívében hordozza – az új értékrendre épülő új korszak építésében rendkívül fontos szerep a mienk.

Balogh Béla

Ajánlott olvasmány:

Elkezdődött... - Új világrend vagy Aranykorszak? - CD-melléklettel