Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

Egy jobb élet művészete

2018-12-11

52 út a boldogsághoz, 52 hét az évben! Amúgy olvasás után, és hogy hagytam az egészet ülepedni egy hétig, el is döntöttem, hogy jövőre minden héten elolvasok egy fejezetet a könyvből, és adok magamnak egy hetet, hogy átérezzem pontosan, mi az amit jobban csinálhatok.

Kovács Dóra írása az "Egy jobb élet művészete" c. könyvünkről.

Az 52 "meglepő" út amúgy igazándiból nem meglepő. Viszont a cím nem hazudik: egy jobb élet művészetének 52 lépcsőjét mutatja be. Bár talán a lépcső nem is a legjobb hasonlat erre. De tény, vannak fejezetek, amik szorosan egymásra épülnek, és tartom, hogyha a legtöbb tanácsot megfogadná az ember, akkor kicsit mindig jobb lenne az élete. Nem lesz rózsaszín unikornison szárnyalós élet, de boldog lesz. Racionális kereteken belül.

A boldogság egy állapot, amit azt hiszem, a legtöbb ember szeretne elérni. Én is, és azt kell mondanom, hogy a napjaim nagy részében boldog vagyok. Akkor is, amikor azt mondom reggel, a munkahelyemen, hogy "haza akarok menni". Attól, hogy ezt mondom, még nem vagyok boldogtalan.

De a boldogság a 21. században egy borzalmasan erőltetett cél lett, amit el akarnak érni, és ez nekem fura. A boldogság az én nézetemben egy állapot, amit ÁT kellene élni és nem csak elérni. Amúgy is borzalmasan gyorsan változik minden körülöttünk.


Voltak olyan "utak", amiket már ismertem, hisz sokan leírják a "tökéletes" receptet a boldogsághoz, és ez a könyv is ezt kíséreli meg. A "tökéletes" azért van idézőjelbe, mert egyénenként változik, hogy nekünk mi segít. Az 52 tanácsból vagy útból (nevezzük bármelyiknek), mindenki fog találni olyat, ami szimpatikus lesz neki, és amit meg tud fogadni, de olyat is, amit szívesen kipróbálna. Jó esetben az 52 leírt dologból, párat már most is alkalmaz az ember tudat alatt. Ebből is sejthető, hogy vannak alapigazságok, amik ebből a könyvből sem maradtak ki. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy legalább újra megerősítem magamban, hogy jó úton haladok.


Pár dolog, amit a könyv felvet:

+ Kell-e mindig véleményt alkotnunk?

A válasz egyszerűen a nem. Bár az emberek, még ma is nehezen viselik el, ha egy témában a kérdésre a válasz az: nincs róla véleményem. Sajnos a 21. században úgy tűnik, népbetegség, hogy mindenkinek mindenről, de tényleg mindenről véleményt kell alkotnia. Az író is kifejti, hogy ez mennyire káros, és hogy igenis sokkal boldogabb lehet az életünk, ha nem akarunk mindenképpen válaszolni olyan kérdésekre is, amikre amúgy sem tudnánk értelmesen válaszolni, hiszen tényleg nincsen véleményünk róla.

Hozzátenném, nekem rengeteg dologról nincs véleményem, általában kerülöm is, hogy válaszolnom kelljen az ezt érintő kérdésekre. Úgy érzem, hogy amihez nem értek, abba nem akarok beleszólni. Vagy, ami nincs közvetlenül hatással az életemre, a környezetemre és a boldogságomra, azokat a témákat egyszerűen figyelmen kívül hagyom.


+ Az állandóság titka!

Megvan a varázsa annak, ha kivesszük az életünkből a döntések egy részét. Rengeteg példát is hoz a könyvben, az író arra, hogy kik könnyítették meg az életüket azzal, hogy egyféle ruhát hordtak, így máris egy döntést kihagyhattak a napjaikból. Rengeteg kreatív energia szabadul fel, ha az ilyen döntéseket nem kell minden áldott nap meghoznunk. Ezt amúgy már máshol is olvastam, így feltehetően van benne valami.
Bár én magam kicsit merésznek gondolom, hogy egyfajta ruhája legyen az embernek, de belátom, hogy legalább túl sokat nem kell azon gondolkodnia napkezdéskor vagy napzáráskor, hogy mit fog felvenni aznap vagy másnap reggel.

 


+Néha kéne egy kis szerepcsere?

Rolf is úgy gondolja, hogy a boldogabb élet elengedhetetlen része az, hogy nem csak a magunk szerepével vagyunk tisztában. Példát is hoz arra, hogy hogyan oldotta meg egy cég a nagy ellentétet két részleg között, hogy sikerült végül sokkal produktívabb munkára ösztönözni az embereket. Mégpedig úgy, hogy a két csoportvezető, akik mindig a másikra fogták, hogy miatta nem megy a projekt, egyszerűen egymás helyére nevezték ki. Így máris megláthatták, mi az, ami tényleg javításra szorul a dologban, és min lehet segíteni egyszerűen, veszekedések nélkül.
Nekem ez szimpatikus felfogás, és szerintem gyakrabban kéne ezt alkalmazni az életben. Tényleg nem sok időre, csak pár napra.

Ezek, és még vagy 49 hasonló kaliberű tanács/útmutatás olvasható a könyvben. Előnyben vannak azok, akik szeretik a gazdasági hasonlatokat és/vagy szeretnek a befektetésekről olvasni. Nekem ez a része (a befektetős sztorik), a vége felé már kicsit sokak voltak. Ennek ellenére összességében a könyv tetszett. Sok olyan dolgot vetett fel, amivel egyetértettem, és amit már követek, vagy majd követni tervezek. Elgondolkodtatott, és szeretem, ha egy könyv elgondolkodtat. Szeretem azt, ha még egy héttel az olvasás után is fel-fel dereng egy-egy fejezete és azon gondolkodom, hogyan építhetném be az életembe az adott dolgot.

Kovács Dóra
Lapról - lapra 

Forrás: https://jeffi-olvas.blogspot.com/2018/12/rolf-dobelli-egy-jobb-elet-muveszete-52.html 

További cikkek

Felhatalmazás és kudarc

Bizonyos élettapasztalat birtokában már minden könyvből önmagunkat olvassuk ki. 

Sok évvel ezelőtt, egy nagy karrierváltás küszöbén egy barátom figyelmembe ajánlott valakit, aki egy neves kommunikációs ügynökség tulajdonosa volt. Éppen az ügynökségek felé tájékozódtam a média világából.

Mivel ekkor még nem rendelkeztem semmilyen gyakorlattal a PR-szakmában, de bő egy évtizedes munkatapasztalattal nem akartam kezdőként indulni még egy új területen sem, így vettem egy nagy levegőt és blöfföltem.

Felhívtam.

„-Jó napot, András, azért hívom, hogy megbeszéljünk egy találkozót.

-Jó napot, Judit, azt hiszem, nem ismerjük még egymást. Miért kellene találkoznunk?

-Mert talán még nem tudja, de Önnek rám van szüksége. Mivel a következő években együtt fogunk dolgozni, ideje megbeszélnünk ennek részleteit.”

András annyira meglepődött, hogy azonnal ráállt a találkozóra.

Aznap kávéztunk, és másnap már nála dolgoztam szenior tanácsadóként és - ma már elárulhatom - a korábbi fizetésem kétszereséért.

 

Tovább
Bárcsak 20 évesen tudtam volna mindezt!

“Be kell vallanom valamit - az összes fejezetnek adhattam volna azt a címet, hogy “Adj esélyt magadnak!”

 

Az idézet remekül kifejezi a könyv mondanivalóját! Az emberek sokszor önmaguk ellenségei, és önmaguk építenek falakat maguk köré. A falak megakadályozzák azt, hogy kiteljesedhessenek, és esélyt adjanak valami sokkal jobbnak.

Tovább
Anthony Robbins Londonban 2019 április 11-14

Ébreszd fel végtelen erőforrásaidat, engedd szabadon a belső erőd Anthony Robbinsszal! 

EGY SORSFORDÍTÓ ESEMÉNY, AMIRŐL “A-LISTÁS” HÍRESSÉGEK ÁRADOZNAK, ÚGY MINT OPRAH, USHER, HUGH JACKMAN, GERARD BUTLER, KANYE WEST…

Tovább
Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem