Most itt vagyunk, ebben az ingerektől túlzsúfolt világban, amiben sokért nem adnánk, ha megállna a Föld, és mi kitörhetnénk innen, ha csak egy pillanatra is. Néha legszívesebben csak elbújnánk a világ elől, hogy újra feltölthessük az energia készleteinket. Jó tudni, hogy a világban van egy ilyen hely, ahol egy különleges módszerrel érik el, hogy újult erővel indulhassunk neki az életnek és minden pillanatát élvezni tudjuk.

A REST elnevezésű módszert (Restricted Environmental Stimulation Therapy/ Technique) a környezetből érkező ingerhatásokat redukáló terápia/technika) Dr. John C. Lilly a bethesdai (Maryland, USA) Lelki Egészségközpont professzora fedezte fel. Az agy tudatos tevékenységeivel kapcsolatos kutatásait végezve azt vizsgálta, hogy vajon az agynak szüksége van-e külső ingerekre ahhoz, hogy tudatosságát megőrizze. Dr. Lilly megállapította, hogy a gravitációra, a fényre, a hangokra történő reagálás a központi idegrendszer 85-90%-át foglalkoztatja. Dr. Lilly megalkotott egy olyan rendszert, amely minden lehetséges módon kirekeszti a környezeti hatásokat.

Bár a modern flotációs tartályok bonyolult technológiára épülnek, működési folyamatuk igen egyszerű. Lényegében a tartály egy zárt fülke, amit cca. 40 cm mélységben meleg, sós vízzel töltenek meg. A Holt-tenger vagy a Nagy-sóstó vizénél is sűrűbb keserűsós oldatnak köszönhetően a vízben fekvő test lebeg, feljön a víz felszínére, akár egy parafa dugó. Amikor az ajtó csukva van, a tartály teljesen sötét. A külső vizuális ingerek teljes hiányát többségünk szinte soha nem tapasztalja a mindennapi életben, hiszen még a legsötétebb szobában, a legsötétebb éjszakán, a szorosan lehunyt szemhéjunk ellenére is ér minket valamilyen környező fény. A tartályban lehetetlen megmondani, hogy nyitva vagy csukva van-e a vízben lebegő ember szeme, így a vizuális tevékenységek kikapcsolnak. Mivel a fülek is a víz alá kerülnek, és füldugó van bennük, a külső hangok szinte teljes hiánya is fellép. A látvány és a hang kizárásával a flotációs tartályban létrejön a kikapcsoló hatás. Mindemellett, a tartály még túl is szárnyalja azt, hiszen korlátozza az ingereket abban, hogy elérjék a többi érzékünket. A tartály meleg vízének hőmérsékleten állandó, 34,5-35,5 C fok. Mivel ez megegyezik a test hőmérsékletével, a vízben lebegő személy nem érez sem meleget, sem hideget, így rövidesen elveszíti a bőr és a víz elkülönülésének érzékelését. Úgy éli meg, mintha a test határai szétolvadnának, hatékonyan kiiktatva ezzel a tapintás, a nyomás és a súrlódás érzését, és a többi bőrrel kapcsolatos érzékelést. Egy másik érzés, amit a lebegés szintén kikapcsol, a többnyire mindig jelenlevő gravitációs hatás. A tartály feltalálója, Dr. John Lilly neurofiziológus szavait idézve, “Megszabadul a gravitációtól; nincs többé az állandó szembesülés a gravitációval, ami egész nap elkíséri. Az idegi aktivitás körülbelül 90 százalékát az teszi ki, hogy megtaláljuk, hol és milyen irányban hat a gravitáció, és elrendezzük, hogyan tudunk mozogni elesés nélkül… Olyan, mintha valahol a Hold és a Föld között lennénk, lebegve, és nincs semmilyen vonzóerő. Amint megmozdulunk, természetesen tudjuk, hol vagyunk, de mozdulatlanul feküdve a környezet eltűnik, amit úgy élhetünk meg, mintha a testünk is eltűnne.” A tartály, tehát gyorsan, könnyen, megbízhatóan és biztonságosan idézi elő az érzékek kikapcsolását.

Miért lebegjünk?
- azért, hogy a mély relaxációval csökkentsük a stresszt.
- azért, hogy a jobb és bal agyféltekék működését összehangoljuk, így növeljük az intuíciót és felgyorsítsuk az alfa és théta állapotokba jutást. Ezzel elősegítjük a képzelőerő, a motiváció és a kreativitás növekedését.
- azért, hogy a vizualizáció segítségével felgyorsítsuk a tanulás folyamatát.
- azért, hogy az ingerszegény környezet létrehozásával növeljük a pozitív megerősítések hatását, mivel így fokozzuk az adott egyén ingerek iránti fogékonyságát.
- azért hogy a külvilág kizárásával elősegítsük a saját belső világunkba történő belépést, ahol fölfedezhetjük a magunk mentális valóságát és hiedelmeit.
- azért, hogy javítsuk sportteljesítményünket, és felgyorsítsuk a gyógyító folyamatokat, azzal, hogy csökkentjük a tejsav és az adrenalin termelődését, miközben növeljük az endorfinok képződését és erősítjük az immunrendszert.
- azért, hogy javítsuk a vér oxigénellátását, a táplálékok felhasználását, csökkentsük a vérnyomást, a pulzusszámot és az oxigén felhasználást.
- És ami a legfontosabb. A lebegés jó mulatság!
Leszögezhetjük tehát, hogy életünk során legalább egyszer meg kell tapasztalnunk a súlytalanság mámorító élményét. Ahogyan a hullámvasút süvítő gyorsasága sem tántorított el minket attól, hogy felüljünk rá, úgy az ismeretlentől való félelem sem lehet ok arra, hogy kihagyjuk a vissza nem térő alkalmat. Így a csoda lassan valósággá válik és mi gondtalanul léphetünk be egy új világba azon a bizonyos kapun.
Forrás: selfskills