Kalandozások a színek világában - sárga irigység, fekete-fehér igazság

„A színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettôl való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint a láng a fényt, úgy hozz létre a fény a színeket.” – Johannes Itten

Színek és választások
Vannak olyan reggelek, amikor pontosan tudom, mit akarok felvenni. Még csak nem is gondolkodom rajta, a kiválasztott kombináció egyszerűen kiemelkedik a szóba jövő ruhadarabok közül. Megszoktam már, hogy ilyenkor nem is keresgélek, próbálgatok tovább, hanem elfogadom azt, amit tudattalanul kiválasztottam. Nem azért, mert fontos találkozóra készülök, esetleg több ember előtt kell megjelennem, egyszerűen csak hívnak, szólítanak a színek. A választásnak sokszor nincs sok köze a gyakorlati szempontokhoz, az évszakhoz vagy az időjáráshoz – azt érzem, hogy aznap szóba sem jöhet más. Félreértés ne essék, sohasem töltök órákat a tükör előtt, a művelet percek alatt zajlik, de meghatározza, milyen hangulatban hagyom el az otthonomat, s töltöm el a napomat.

Mi is tulajdonképpen a szín?

A tudósok évszázadok óta igyekeznek megválaszolni ezt a kérdést, köteteket teleírva, de tárgyilagos még nemigen született. Sokan egyetértenek abban, hogy a szín nem egy önmagában létező valami, csupán a megfigyelő agyában keletkező érzés, amit egy rejtélyes, kifürkészhetetlen felületre eső fény okoz. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a citrom tényleg sárga, vagy a sárga csak az agyamban keletkező érzés eredménye? A kutatók véleménye szerint teljesen lényegtelen a citrom valódi színe, ám a felülete olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely minden hullámhosszúságú fényt elnyel, kivéve egyet; ezt a hullámhosszt veri vissza a szememhez, agyamba, elmémbe. Ez a hullámhossz eredményezi, hogy a vizuális rendszeremben ingerület keletkezik, ezt a típusú érzést nevezem úgy, hogy „sárga”. A megfigyelt színárnyalat ugyanakkor a megfigyelt személytől is függ. Ugyanazt a két tárgyat vajon két ember ugyanolyan színűnek látja? Ezek a kérdések évszázadok óta izgatják az emberiséget.

Színnevek
Brent Berlin és Paul Kay kutatók Basic Color Terms című munkájukban azt vetik fel, hogy amikor a nyelvek kialakultak, a színnevek minden nyelvben ugyanabban a sorrendben jöttek létre. Elsőnek a fehér és afekete kapott nevet, utána a piros. Ezeket követte a zöld és a sárga. A névadás a kékkel majd a barnával folytatódott, végül jött a lila, a rózsaszín, a narancssárga és a szürke.

Kódolt színüzenetek
Az emberek a világtörténelem során minden kultúrában jelentést és nevet adtak a színekre adott érzelmi reakcióknak. A színek így nagyon hamar eszméket kezdtek jelképezni, a kutatók rájöttek, hogy egyes színek jelentése a különféle kultúrákban meglepően hasonló képet mutat. Fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a színek egyfajta kódolt üzenetet hordoznak, amelynek egy része kultúrák feletti, tehát mindenkihez egyformán szól, másrészről azonban egyénileg meghatározott, hiszen személyes érzékelésünktől, állapotunktól és emlékeinktől is függ.

Színek és érzelmek

Érdekes, hogy a színfelismerés kisgyerekkorban az érzelmek és a kreatív képességek irányításáért felelős jobb agyféltekében történik, de a színek nevének megtanulásakor – úgy is mondhatjuk, hogy a kategorizálás, általánosítás megjelenésekor – áttevődik a bal agyféltekébe. A színeket sokszor közvetítő eszközként használjuk, hogy bizonyos fogalmakat, érzelmeket, energiákat kifejezzünk. Egy festőiskolában végzett kísérlet során megkérték a hallgatókat, hogy készítsenek nonfiguratív képeket az alábbi érzelmekről: düh, öröm, szomorúság, szerelem, irigység és nyugalom. Az azonos érzelmekről szóló munkák színvilága nagymértékben megegyezett, a hallgatók a dühöt például szinte kivétel nélkül vörös színnel, a szomorúságot pedig kékkel ábrázolták.

Szín-ön-ismeret

A színek segítségével önmagunkról is sok mindent megtudhatunk, pillanatnyi energetikai állapotunkról ugyanis az auránkban megjelenő színek, valamint a gerincoszlopunk mentén elhelyezkedő energetikai központok, a csakrák működése, aktivitása árulkodik. Csakráink színe – fordított sorrendben – szintén a szivárvány árnyalatait követi.

A színek jelentéséről, szerepéről és történetéről Betty Edwards Színes jobb agyféltekés rajzolás című könyvében olvashatsz további érdekességeket!