Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

Mit tudsz elérni napi 20 perc meditációval?

2020-07-21

Az elmúlt három évtized során gyökeres és rendkívül izgalmas változás következett be a nyugati ember meditációval szembeni hozzáállásában. Az 1980-as évekig a „meditáló” szó hallatán az embernek leginkább egy narancsszín ruhába öltözött, hosszú, fehér, kócos szakállú fickó jutott az eszébe, aki magányosan ücsörög egy hegy csúcsán. Ma már viszont a leendő anyák terhességi meditációra járnak, a stresszes banki alkalmazottak meditációval pihentetik magukat, a sportolók meditációval fokozzák a teljesítményüket, a terápiára járók pedig meditálással is segítik állapotuk javulását.


A meditáció hirtelen menő lett. E változás mögött számos fontos ok húzódik meg, amelyek közül a két legfontosabb talán a terápia és a tudományos kutatás. Ma már a pszichoterápia számos ága a meditációt alkalmazza a páciensekkel folytatott munka legfőbb eszközeként. A pszichológus tanácsadók, a terapeuták és a klinikai pszichológusok egyaránt használják a meditáció erejét, és beépítik azokba a terápiás folyamatokba, amelyek célja a páciensek által tapasztalt különféle problémák megoldása.
A klinikai pszichológusok gyakran kínálnak a pácienseknek meditációs gyakorlatokat, és azt javasolják, hogy naponta meditáljanak. A meditáció részét képezi a kognitív viselkedésterápiának (KVT) is, amely az egyik legelterjedtebb terápiamodell, és amelynek célja az emberi viselkedés gondolkodási sémák felülírása révén történő megváltoztatása. A meditáció annyira népszerűvé vált a KVT-n belül, hogy egy új ága is kialakult, a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia. Ez a terápia a KVT hagyományos stratégiáit a tudatos jelenlét élményével ötvözi, és rendkívül hatékonynak bizonyult a különféle betegségek, például a depresszió kezelésében.
De vajon miért jutott hirtelen ilyen fontos szerephez a meditáció a terápiában? A válasz a tudományos kutatásban keresendő. A nyugati társadalom azt szeretné, ha minden termék tudományos teszteken menne át, mielőtt engedélyezik a használatát. A meditáció több ezer kísérleten ment át, és káprázatos eredményeket produkált. Még a meditáció leglelkesebb híveit is gyakran megdöbbenti a meditációs tapasztalat hatékonysága. A meditáció kedvező hatással van számos területre.
Fiziológiailag a meditáció kimutathatóan az alábbi hatásokkal bír:

  • Jótékonyan befolyásolja a keringési rendszert a pulzus és a vérnyomás csökkentése révén.
  • Segít a magas vérnyomás kezelésében.
  • Segít hatékonyan kezelni bizonyos betegségeket (pl. a cukorbetegséget).
  • Csillapítja a fájdalmat.

Pszichés vagy kognitív szinten a következőket állíthatjuk bizonyítottan róla:

  • Javítja a reakcióidőt és a perceptuális motoros készségeket.
  • Véget vet a teljes figyelmet nélkülöző, automatikus cselekvéseknek.
  • Javítja a koncentrációt és a figyelmet.
  • Segít legyőzni a függőséget és a kémiai hozzászokást.
  • Javítja a memóriát.
  • Csökkenti a stresszt és a szorongást.
  • Segíti az alvást.

A meditáció rendszeres gyakorlói az alábbi szubjektív élményekről számolnak be a meditáció kapcsán:

  • kiegyensúlyozottság
  • belső béke
  • boldogság
  • tisztább észlelés
  • energia
  • izgalom

Javaslom, hogy olvassuk el újra a fenti listát, ám ezúttal képzeljük el, hogy valaki egy új vitamint – nevezzük M-vitaminnak – kíván népszerűsíteni vele, amit a reklám kedvéért most ingyen megkaphatunk. Vajon mi történne a patikákban? Gondolom, tucatnyian taposnák egymást a patikákban, hogy hozzájussanak a csodálatos, új M-vitaminhoz. Mármost gondoljunk bele, hogy ez a vitamin máris elérhető számunkra, mégpedig ingyen, és eredményességét számos tudományos vizsgálat igazolja.

A meditáció azonban nemcsak nehéz esetekben segíthet, hanem a jóllétet is fokozza. Erős kapcsolat áll fenn a meditációs tapasztalat és a pozitív pszichológia között, amely az ember erősségeit és a benne rejlő lehetőségeket tanulmányozza. A meditáció egyik célja – és ami azt illeti, következménye – a belső lehetőségeink fejlesztésének elősegítése és a jóllét fokozása.
A meditáció olyan területek magasabb szintjével hozható összefüggésbe, mint az önbecsülés, az önmegvalósítás, az autonómia, az élettel való elégedettség és a pozitív szemlélet. A kutatások azt is kimutatták, hogy a rendszeresen meditálók jelentősen magasabb szintű pszichológiai jóllétről számolnak be, mint azok, akik nem meditálnak. A meditáció emellett bizonyítottan elősegíti a pozitív interperszonális érzelmek, az empátia és az együttérzés kialakulását, miközben jótékony hatással van az önelfogadásra, az élet értelmének és céljának keresésére és a személyes növekedésre.

A legbámulatosabb tudományos eredmény mégis talán az, hogy a meditáció megváltoztatja az agy fizikai szerkezetét. A meditációt nem végzőkhöz képest a rendszeresen meditálók agyában egyes területek fejlettebbnek bizonyultak, így például a figyelemért, a testen belülről érkező ingerekért vagy a szenzoros folyamatokért felelős agyterületek. A meditációról kimutatták, hogy hatással van az agyalapnál található, amigdalának nevezett területre, amely az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet. A meditálóknál az amigdala kevésbé aktív, ami nagyobb érzelmi stabilitást és hatékonyabb stresszválaszt eredményez.

Mindegy, milyen pozitív hatások lebegnek a szemünk előtt, amikor a meditációhoz fordulunk, egy sor csodálatos jótékony hatásban lesz részünk, ha valóban meditálunk (és nem csak bóbiskolunk vagy álmodozunk).

Itai Ivtzan Az éber tudatosság szabadság című könyv szerzóje 

Ajánlott könyveink:   

        

További cikkek

A Könyv utca ajánlója: Itt nyomd!

Úgy harminc évvel ezelőtt valahonnan szert tettem egy reflexológia könyvre, ami nem nyomdai kiadás volt, hanem valamiféle házi magánkiadás, kapcsokkal van összetűzve, még ma is megvan. Akkoriban sokat forgattam, használtam, próbálgattam, később már csak időnként került elő.

Tovább
Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem