Kosár
Ősi történetek Indiából, amelyek az 50 legfontosabb jógapózt inspirálták
Lótuszülés, faállás, kutyapóz. A világon sokaknak ezen szavak hallatán szinte reflexből mozdul a teste és egy pillanat alatt képesek képesek felvenni a megnevezett jógapózt. De vajon azt is tudják, hogy ezen ászanák mögött milyen mitológiai történet rejlik? Ha a te válaszod nem és sikerült felcsigázni, akkor ez a könyv a neked való választás!
Elérhető magyar nyelven a Bioenergetic Kiadó jóvoltából A jógaászanák mitológiája című kötet, melyben a szerző, Dr. Raj Balkaran összegyűjtötte az 50 legfontosabb pózt és megismerteti az olvasókkal a mögöttük rejlő történeteket, bölcsességeket. Ez a könyv elrepíti az olvasókat India ősi meséinek világába, megismertet istenek, királyok és események sokaságával.
Ízelítőül jöjjön most az ugró ló pózt (vátájanászana) ihlető ősi történet, amiben megismerjük Szandnya és a Nap történetét. Ők ketten házasok, aminek persze eleinte Szandnya nagyon örül, hisz ki ne lenne boldog attól, hogy maga a Nap a férje. Lett is három gyermekük, de idővel a hőség és a Nap uralma sok lett, ezért Szandnya megalkotta saját másolatát, Árnyékot, Csáját és elment, hátrahagyva három fiát és férjét Árnyékkal. Másolata három gyermeket szült még, de akkor kezdett el borulni a bili, amikor Szandnya legidősebb fiát sérteni kezdte, hogy a három idősebb gyermekkel anyja nem foglalkozik, csak a három fiatalabbal és össze is vesztek ezen, amiért Csájá végül megátkozta.
Ekkor kezdett el a Nap gyanút fogni. Hogyan is vetemedne arra egy anya, hogy megátkozza saját gyermekét? A számonkérés után először tagadott, de amikor azzal fenyegette meg, hogy felperzseli, Csájá színt vallott, a Nap pedig elindult, hogy felkutassa Szandnyát. Meg is találta, amint egy kanca alakjában vezekelt. Ekkor döbbent rá a Nap, hogy vakítása elviselhetetlen mások számára, ezért megkérte apósát, az isteni mesterembert, hogy készítsen valamit, amitől elviselhetőbbé válik a fénye mások számára.
A "csiszolás" sikeres volt és boldogságában a Nap maga is lóalakot öltött és vágtatott kedveséhez, akivel örömmel üdvözölték egymást és ott rögtön egymáséi is lettek, így fogantak meg az Asvin ikrek, az istenek lófejű gyógyítói. Szandnya imádta férje új alakját és boldogan tért haza vele és a szelíd és szerény ikrekkel, akik gyógyítóként sokaknak segítenek. Majd egy nap váratlanul megoldást találnak rá, hogy ők maguk is halhatatlanná váljanak egy lófejű bölcs és az élet elixírjének segítségével. Ez a póz emlékeztet ezekre a kitartó gyógyítókra, a fél lótuszban tartott láb pedig a bölcset idézi, aki lehetővé tette halhatatlanná válásukat. A póz nehéz, de a történet inspirációt adhat, az isteni gyógyítók türelme, kitartása és leleményessége segíthet tökéletesíteni.
Ez a könyv közelebb hozza az indiai kultúrát az emberhez. Érdekes történetek, különös mesék egy távoli világból. Könnyű belefeledkezni ezekbe a mitológiai történetekbe, az pedig csak még különlegesebbé teszi a kötetet, hogy minden pózhoz egy mesés illusztráció társul. Ez a könyv tökéletes bárkinek, aki jógázik és nyitott arra, hogy a mozgáskultúra mögötti történetekkel és a bennük rejlő filozófiával is megismerkedjen, de olyanoknak is, akik kicsit ismerkednének indiai ősi történetekkel.
Forrás: https://www.kulturpara.hu/2022/12/osi-tortenetek-indiabol-amelyek-az-50.html