Nincs engedélyezve a javascript.

Rend a lelke mindennek!

Ötletek, praktikák, titkok a rendezett otthonhoz

A rendteremtés élvezet is lehet - állítja Geralin Thomas a Rend a lelke mindennek! című könyvében, amelynek a Bioenergetic Kiadó gondozásában jelent meg az utánnyomása a közelmúltban. A mű hasznos tanácsokat, ötleteket, praktikákat, titkokat és akár sosem gondolt szempontokat kínál atekintetben, mi az, ami megőrzendő lehet egy háztartásban, és ami az, ami nem. Ha nem is gyerekjáték segítségével az átlátható, kacatmentes valóság megteremtése, de nem is lehetetlen. Csak egy kis lelki-fizikai munka szükségeltetik hozzá (de az nagyon!).

Valljuk be, amikor egy túlzsúfolt élettérre ránézünk, ami ráadásul a mienk, már a rendrakás gondolata is feszültséget vált ki belőlünk. Először is, senki sem csinálhatja meg helyettünk, hiszen rajtunk kívül hitelesen senki sem döntheti el, mi az a tárgy, amire valóban szükségünk van, és mi az, amire nem. A tárgyaknak nemcsak használati, anyagi értéket tulajdoníthatunk, hanem a törött bögre vagy a giccs medvés szobor is jelenthet érzelmi értéket, ami mindig több, mintha 200 éves milánói porcelánszelencénk lenne, amit úgy adtam tovább ajándékba, mintha nem annyit érne, mint amennyit ér.

A rendetlenség (a lustaságon túl) rendszerezési, szervezési probléma, amelynek megoldása elősegíti az egészségesebb, boldogabb, hasznosabb életet. A halogatás kemény dolog, főleg, ha akkora káoszban üldögélünk, amelynél a rendrakás puszta gondolata IS bénítólag hat, legyen szó levelezésről, fontos iratokról, ruhaneműkről, emléktárgyainkról, majd jó lesz az még valamire holmikról. A kötet szerint az első lépések azzal kezdődjenek, hogy bizonyos kategóriákba soroljuk be tárgyainkat:

- használhatóság,
- identitás (kik vagyunk),
- kényelem és biztonság,
- a tárgyak által kiváltott hatások
rend2_1.jpg
Határozzuk meg a kacat saját bejáratú fogalmát, mik azok, amikre igazak az alábbi állítások:
 
- használatlan (régi CD-k vagy floppy lemezek?)
- kéretlen (unokahúgod 20 éves rajza?)
- keresetlen (sok reklámszatyor?)
- eldöntetlen (meghívók?)
- befejezetlen (stoppolásra váró zoknik?).
 
Éppen az elmúlt időszakban (4 hónapja) - és azóta folyamatosan - szembesültem és szembesülök azzal a jelenséggel, hogy a rend sem minden egy élettérben. Azt asszisztálom végig, hogy egy látványosan rendben lévő 160 négyzetméteres házban mennyi kacat gyűlhet fel, amivel alig lehet bírni. A szomszédomban elhunyt a házaspár egyik tagja, a túlélő feleség 87 évesen igyekszik úrrá lenni a káoszon. El fogja adni a hatalmas házat, és a kiürítésére tesz lépéseket. A halálakor 92 éves férj Kanadából költözött haza a nyolcvanas évek végén, és a legtöbb holmiját egyszerűen hazahozta - bár, lehet, hogy a MINDEN HOLMIJÁT SZELEKTÁLÁS NÉLKÜL HAZAHOZTA kifejezőbb lehet a fellelt állapotra. A tökéletes rendezettségű, hatalmas íróasztalokban, szekrényekben és egyéb tárlóhelyekben - a teljesség igénye nélkül - a feleség az alábbi tárgyakat találta:
- a férfi Kanadában, sok évtizede elhunyt édesanyjának ruházata és használati tárgyai: bundák, bankkártyák, könyvtári olvasójegyek, stb. (érzelmi érték, a kidobás gondolatának felmerülésére is bűntudat),
- ősrégi bakelitlemezek lejátszóval, amelyeket cirka 40-50 éve kapcsolt be utoljára (használatlan),
- hivatásával összefüggésben megőrzött üres és teleírt nyomtatványok, feljegyzések, időbélyegzők, műszerek, stb. (haszontalan),
- régi kanadai írószerek, nyomtatványok tömege (mai virtuális világban, amikor az ember évente legfeljebb pár papíralapú levelet ír hatóságoknak, haszontalan),
- 1971-es reptéri beszálló kártyák (haszontalan),
- a férfi és ismerősei lakásaiból származó, helyenként foszló-málló, méretre készített lakástextíliák (haszontalan),
- a férfi fiatalkora óta felhalmozott saját ruhatára, amelyben 70 éves darabok is fellelhetők, amik természetesen legalább 5 évtizede hordhatatlanok lehettek méretbeli problémák miatt (haszontalan)
- gratuláló, köszöntő, üdvözlő és egyéb képeslapok, levelek 7-8 évtizedet átölelve (kéretlen).
rend3.jpg
A 87 éves hölgy egyre reményvesztettebben, egyre jobban kétségbeesve végzi a 70-80 év felhalmozott - számára kacatokat jelentő - tárgyak lomtalanítását. (A mű alapján javaslatokat tettem neki, de őszintén szólva magam is borzadállyal tekintek a munka mennyiségére, amivel dolgozni muszáj.)
Miért jó, ha rendet tartunk? Egy túlzsúfolt kégliben hamar por és penészallergia alakulhat ki, és nem lehet semmit sem megtalálni benne, az anyagi oldaláról nem is beszélve. Ha csak halványan emlékszünk arra, hogy ez vagy az a tárgyunk, amire most szükségünk van, valahol fellelhető a lakásunkban, de ki tudja, hol, akkor végül mindig az egyszerűbb megoldáshoz fogunk fordulni: gyorsan vásárolunk belőle MÉG EGYET. A nagy rendetlenség halogatásba fordul, az óriási káosz feldolgozása eleve lehetetlenség érzésébe ütközik, amibe belekezdeni sem érdemes. Már nem szívesen engedünk be senkit sem a lakásba, mert ugye, kínos láttatni kudarcaink megtestesüléseit.
 
Ha elfogadod Geralin Thomas segítségét a témában, sok előnyhöz juthatsz általa. A sok hasznos tanács és praktika bevetésével büszke lehetsz magadra és az életteredre, kevesebb stresszel szembesülsz majd egy rend szempontjából beállt lakásban, javul az egészséged, biztonságosabb s hatékonyabb lesz a környezeted, és akár példát is tudsz majd mutatni, hogy így kell ezt csinálni, gyerekek!
 
A mű számos fotóval illusztrálja a leírtakat, a helyiségek rendjén túl foglalkozik időzavarral, digitális bonyodalmakkal, listákkal és tervekkel, valamint a rend fenntartásának bevált szabályaival. Igényes külcsínnel, top szinten használható praktikákkal bír - szerintem olvassátok! (Sőt, tartsátok kézközelben, megéri!)
Fülszöveg
 
"Jó lesz ez még valamire, a múltkor is épp ilyesmit kerestem... Ebben a lakásban már mozdulni sem lehet! Csak nem fogom kidobni, hiszen emlék!" - ismerősen hangzik?
 
A legtöbben felesleges kacatoktól és lomoktól mentes, rendezett környezetre vágyunk, ám a rendrakásnak már a gondolata is feszültséget vált ki. A helyzet sokszor olyan kilátástalannak tűnik, hogy azt sem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. Bármilyen hihetetlen, de a rendteremtés akár élvezetes is lehet!
 
A szerző hasznos tanácsokat és szempontokat kínál, hogy mi alapján dönthetjük el, mi az, amit érdemes megőriznünk, és mi az, ami nélkül prímán megleszünk, legyen szó akár a konyháról, a hálószobáról vagy a gyerekek birodalmáról. Segítségével felszámolhatjuk a számítógépünkben uralkodó káoszt, hatékonyabban megszervezhetjük a családunkkal töltendő időt, és ahhoz is kapunk tanácsokat, hogy hogyan tudjuk fenntartani rendet, és hogyan küzdhetjük le a halogatást.
 
Minden eszközt a kezünkbe kapunk tehát ahhoz, hogy lakásunk ne lomtár legyen, hanem az a hely, ahol valóban otthon érezzük magunkat, és ahová nap mint nap szívesen térünk haza.
Geralin Thomas önmagáról

Geralin Thomas önmagáról

 
2002-ben, Észak-Karolinában kezdtem el a rendteremtés művészetével hivatásszerűen foglalkozni, és azóta a világ minden táján segítek ügyfeleimnek, hogy – leküzdve szervezési problémáikat – a nekik megfelelő életstílust alakíthassák ki. A rendezettség hozzásegít az egészségesebb, boldogabb, hasznosabb élethez. Egész életemben rendezgettem! Kislány koromban a Barbie babám nem utazgatott, hanem szépen otthon maradt, és rendet tett a lakókocsijában és a házacskájában. Örömmel újra meg újra átválogattam és a helyére raktam az estélyi ruháit, a retiküljeit és kicsi, de azért irigylésre méltó cipellőgyűjteményét.

A 90-es évekre aztán felnőttem, és két kisfiam született, 14 hónap korkülönbséggel. A jólszervezettség immár túlélési stratégiává vált. Barátaim és ismerőseim azt mondták, csodálják szervezési és rendezési módszereimet; szerették volna, ha őket is megtanítom, hogyan rakjanak rendet a lomtárnak is használt garázsban, hogyan rendszerezzék irataikat, hogyan szervezzék meg üzleti életüket és családi eseményeiket. Az évek során blogomban, könyvekben és a televízióban is megosztottam titkaimat és ötleteimet.